Hírek, információk

A csontritkulás hazánkban minden tizedik embert érint. A páciensek sokszor hosszú ideig nem tapasztalnak tüneteket, ezért nem is tudnak a betegségükről, pedig az idejében felfedezett csont vesztési folyamatok megfelelő kezeléssel gyógyíthatóak. Az Egészségügyi Világszervezet indítványára 1999. óta október 20-a a Csontritkulás Világnapja. Ezzel kívánják felhívni a figyelmet a „néma kór” névvel is illetett, világszerte népegészségügyi problémává vált anyagcsere betegségre. Mikor beszélhetünk csontritkulásról? A csontritkulás (osteoporosis) egy anyagcsere betegség, amelyben a csontokat építő és bontó szakasz közötti összhang felbomlik és ennek következtében a csontképződés lelassul, fokozódik a csontok leépülése, ezért a csontozat mennyisége csökken, összetétele pedig romlik. Sokszor a betegek az első csonttörés után szereznek tudomást a problémájukról, de a szakemberek számára a háti görbület fokozódása, vagy a testmagasság csökkenése már árulkodó jel lehet. A pontos diagnózis felállításához alkalmas módszer a csontsűrűség vizsgálata, vagyis az oszteodenzitometria. Ennek segítségével az orvosok pontos, számszerűsített adatokat kapnak a csontok állapotáról. Hogyan zajlik a csontsűrűségvizsgálat? Az oszteodenzitometria röntgensugárzás segítségével kivitelezett fájdalommentes mérés, amely kb. 15 percet vesz igénybe.  A vizsgálat olyan esetben nem végezhető el, amikor röntgensugárzással kapcsolatban bármilyen ellenjavallat fennáll (például a várandósság). Az eljárás régebben csak alkaron végzett vizsgálat volt, ezt felváltotta a pontosabb adatokat szolgáló 3 régióban történő mérés (a csípőtájék, az ágyéki gerinc és az alkar műszeres vizsgálata). A legtöbb felderítetlen törés a csigolyák területén fordul elő.  A kialakult törés legtöbbször fájdalmat okoz, a későbbiekben fokozott háti görbületet (kifózist) eredményezhet. A következményes rossz tartás során megváltozik a törzs egyensúlyi helyzete és állandósuló háti fájdalom jelentkezhet. Hogyan változik csontjaink összetétele az élet során? A csonttömeg gyerekkorban folyamatosan növekszik, majd fiatal felnőttkorban beáll egy egyensúlyi állapot. 50 éves kor környékén, illetve hölgyeknél a menopauza után elindulhat a csontvesztés folyamata. A csontsűrűség mérés ezért ebben a korban ajánlott, de bizonyos autoimmun és hormonális betegségek, pajzsmirigy túlműködés és felszívódási zavarokkal járó bélbetegségek esetén, D-vitamin hiányos állapotokban korábban is érdemes elvégezni a vizsgálatot. Hogy kinél alakul ki a csontritkulás, azt a csonttömeg, a genetikai háttér és az életmód határozza meg.  Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Mozgás: Rendszeres, csontokra ható mozgásformák, mint a séta, futás, ugrálás, súlyzós edzés, segítenek erősíteni a csontokat.  Táplálkozás: Fontos a megfelelő kalcium-, D-vitamin- és fehérjebevitel, tejtermékek, halak, zöldségek és olajos magvak fogyasztásával.  Életmód: Kerülje a túlzott alkoholfogyasztást és a dohányzást.  Gyógyszeres kezelés: Szükség esetén az orvos gyógyszereket írhat fel a csontképződés egyensúlyának helyreállítására, a csontlebontás csökkentésére vagy a fájdalom csillapítására. Felnőtt szervezetnek az ajánlott napi kalcium mennyiség 1000-1500 mg, melyet nem célszerű túllépni, ezért csak akkor alkalmazzunk kalcium tartalmú étrend kiegészítőket, ha az étkezések során nem viszünk be elegendő mennyiséget. Ne várjunk a törésig – előzzük meg a bajt! A csontritkulás korai felismerése és célzott kezelése nem csupán az életminőség megőrzését szolgálja, hanem súlyos szövődmények – például csonttörések, mozgáskorlátozottság, krónikus fájdalom – megelőzésének kulcsa is lehet. A rendszeres szűrővizsgálatok, az életmódbeli prevenciós lépések és a szakmai irányelveken alapuló terápia együttesen képesek hatékonyan lassítani a betegség előrehaladását.

A múlt hétvégén a Szent György Kórház is részt vett a Pályaválasztási Kiállításon a Gróf Széchenyi István Műszaki Technikumban, ahol az egészségügyet, mint hivatást népszerűsítettük. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok személyesen is megismerkedhessenek a különböző szakmákkal, és testközelből lássák, milyen értékes és emberközpontú munka vár rájuk az egészségügyben. Épp emiatt hamarosan nyílt napot is szervezünk, ezúttal általános iskolásoknak! Addig is íme egy kis fényképes beszámoló a kiállításról, köszönjük, hogy szombaton is sokan ellátogattak és kíváncsiak voltak arra, intézményünk mivel várja a gyereket!  

Ismét gondoltak ránk! Az ALBA FEHÉRVÁR férfi kosárlabda csapata szerette volna kifejezni nagyrabecsülését és támogatását mindazok felé, akik nap mint nap a megelőzésért, a gyógyításért és a betegekért dolgoznak. E nemes cél jegyében vendégül látták a Szent György Kórház Radiológiai Osztályának néhány dolgozóját október 18-án, az ALBA FEHÉRVÁR–KOMETA-KVGY KAPOSVÁR mérkőzésen. A meccs előtt Simon Balázs ügyvezető egy csokor virággal köszöntötte Kranauer-Jenei Tímeát, képalkotó diagnosztikai röntgen-műtős szakasszisztenst – rajta keresztül pedig az osztály minden munkatársát.   Hálásan köszönjük, hogy gondoltak munkatársainkra!  

Székesfehérvár adott otthont a Magyar Pszichoszomatikus Szülészeti-Nőgyógyászati Társaság (MAPSZIG) éves kongresszusának, melynek célja, hogy a hazai szülészet minden olyan aspektusát elemezze, amely hatással van a várandósok ellátására. A három napos rendezvényen a szakembereket napi szinten érintő kérdéseket, változásokat, felmerülő problémákat és új szakmai elveket vitattak meg a résztvevők. Az elmúlt évtizedekben a társaság tagjai sokat tettek azért, hogy hazánkban megvalósulhasson a természetes szülészeti gyakorlat, a családközpontú szülészet, és a nőgyógyászat terén a pszichoszomatika érvényesülése.  A konferencia pénteki megnyitóján köszöntőt mondott – mások között – Dr. Révész János országos kórház-főigazgató, házigazdaként és egyben a társaság elnökeként Dr. Hagymásy László, a Szent György Kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa, Dr. Bakos Gábor, a Szent György Kórház főigazgatója, valamint Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, Dr. Molnár Krisztián vármegyei közgyűlési elnök és Horváth Miklós Csaba alpolgármester.

Ezúton tájékoztatjuk a tisztelt lakosságot és betegeinket, hogy 2025. október 18. napja (szombat) a 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 11/2024. (IV. 8.) NGM rendelet értelmében munkanapnak minősül, azonban az egészségügyi szolgáltatások tekintetében ezen a napon a járóbeteg-ellátás szünetel. Ennek megfelelően a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház II. számú Járóbeteg-Szakrendelő, a Móri Rendelőintézet, valamint a Sárbogárdi és az Enyingi Rendelőintézet szombaton zárva tartanak. Kivétel ez alól a Távirda utcai I. számú Járóbeteg-Szakambulancia, ahol a Reumatológiai Szakrendelés fogadja a betegeket 2025. október 18-án (szombaton), a korábbi előjegyzések alapján. A felnőtt orvosi ügyelet, melyet az Országos Mentőszolgálat működtet, a nap 24 órájában elérhető. Az ügyelet a Szent György Kórház Sürgősségi Osztályának bejárata felől közelíthető meg (2067-es rendelő). A gyermekorvosi ügyelet a Seregélyesi út 3. szám alatt várja a gyerekeket 8:00 és 20:00 óra között. Éjszakai gyermekellátás a Szent György Kórház Gyermeksürgősségi Ambulanciáján biztosított.

Sok szeretettel várjuk egykori korababáinkat és családjaikat november 17-én (hétfőn) 16 órától a Szent György Kórházban, ahol közösen ünnepeljük a legkisebb hősöket. Helyszín: az Újszülött, Csecsemő és Gyermek Osztály Ambulanciája és Aulája Program: 15:45–16:00 Érkezés, vendégek fogadása  16:00 Megnyitó műsor és meglepetés előadás(előadók: Pásztor Margaréta – fuvola, Ujvári Teodor – gitár, Hermann László Zeneiskola tanulói) 16:30 Kanga Training táncbemutató az aulában 16:45 Lala Bohóc Doktor gyógyít 17:00 Zeneovi és népi hangszerbemutató Bergerné Szőnyi Annával és Varró Jánossal(a Te hangodat ismerem Alapítvány szervezésében) 17:15 Arcfestés, közös játék, sütizés, beszélgetés és rajzkiállítás  ÚJDONSÁG - RAJZPÁLYÁZAT  Az Újszülött-, Csecsemő- és Gyermekosztály rajzpályázatot hirdet gyerekek számára a világnap és a rendezvény kapcsán!  Bármilyen technikával készülhetnek az alkotások – rajzoljátok le legkedvesebb élményeteket vagy kedvenc állataitokat!  A rajzokat személyesen is le lehet adni az osztályon, vagy postai úton elküldeni a kórház címére:  Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház – Újszülött, Csecsemő és Gyermek Osztály, 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 3.  FONTOS: Mindenképp szerepeljen a rajz hátulján a gyermek neve és születési ideje!  A beérkezett művekből kiállítás nyílik a kórházban, melyet a rendezvényen közösen megtekintünk majd, a legötletesebb és legszebb alkotások készítői pedig nyereményben részesülnek!  Szeretettel várunk mindenkit, hogy együtt ünnepeljük a koraszülötteket, családjaikat és azokat, akik nap mint nap értük dolgoznak.   #koraszülöttek #meghívó #picihősök #világnap #rajzpályzat #addtovább #székesfehérvár #szentgyörgykórház

Az idei évben Székesfehérvár ad otthont a kórházak működtetésében dolgozó gazdasági, illetve műszaki szakemberek kétnapos országos konferenciájának. A programot, mely segít a legfrissebb törvényi szabályozások, illetve a legújabb lehetőségek megismerésében, a tapasztalatcserében, immár 31-ik alkalommal szervezik meg. A találkozót Dr. Bakos Gábor, a Szent György Kórház főigazgatója, Imre Tímea, a kórház gazdasági igazgatója, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke és Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere nyitotta meg. A kétnapos rendezvény során többek között az országos Kórházi Főigazgatóság szakemberei tartanak előadásokat a számukra aktuális témakörökben, de úgynevezett szakmapolitikai fórumot is tartanak. Szó lesz a mesterséges intelligencia lehetséges alkalmazásáról és a betegségcsoportok szerinti finanszírozás megújításáról is.   (forrás: okkfehervar)

November 7-én újra megnyitjuk kapuinkat az általános iskolások előtt! Ha kíváncsi vagy, milyen egy térdműtétnél asszisztálni, varratot készíteni vagy vért venni, most kipróbálhatod SKILL laborunkban. De bepillantást nyerhetsz a Radiológiai Osztály mindennapjaiba is! Ha vonz az egészségügy világa, vagy egyszerűen csak érdekel, hogyan működik egy kórház, gyere és nézz körül november 7-én, 12.30-tól a Szent György Kórházban!   Közvetlen jelentkezési link: https://forms.gle/eVb1UvsiaYNyKd3p7

Világszerte több mint 2 milliárd ember szenved valamilyen látáskárosodásban, miközben ezek fele megelőzhető vagy kezelhető lett volna megfelelő időben történő beavatkozással. A szembetegségek sokszor alattomosan, tünetmentesen alakulnak ki, ezért különösen fontos a megelőzés. Látni – az egyik legnagyobb ajándék. Szemünk nap mint nap segít eligazodni a világban, mégis hajlamosak vagyunk természetesnek venni működését – egészen addig, amíg valami baj nem történik. Október a Látás Hónapja: tökéletes alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra és átgondoljuk, mit tehetünk látásunk megőrzéséért. Mi okozhat látásromlást? A legtöbb látásromlás és vakság megelőzhető okokra vezethető vissza. Ezek sokszor olyan krónikus betegségek, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, amelyek megfelelő kezelése mellett az ezek szövődményeiként fellépő további látáskárosodás is megelőzhető. A szemsérülések megelőzése mellett fontos, hogy a látást befolyásoló egyéb krónikus betegségek kockázatát is csökkentsük. Ilyen lehet a cukorbetegség is, amely súlyos esetekben akár vaksághoz is vezethet. Gyakori szembetegségek, amelyekre érdemes odafigyelni A látásromlás hátterében gyakran olyan szembetegségek állnak, amelyek kezdetben nem okoznak panaszt, így sokszor csak előrehaladott állapotban kerülnek felismerésre. Néhány közülük: Zöldhályog (glaukóma): A szem belső nyomásának emelkedése miatt károsodhat a látóideg, ami fokozatos látásvesztéshez vezethet. Mivel a betegség sokáig tünetmentes, a rendszeres szemészeti szűrés kulcsfontosságú. Szürkehályog: A szemlencse elszürkülése, ami homályos látást, fényérzékenységet és kontrasztcsökkenést okozhat. Bár elsősorban idősebb korban jelentkezik, UV-sugárzás vagy bizonyos gyógyszerek is elősegíthetik kialakulását. Makuladegeneráció: Az éleslátásért felelős sárgafolt (makula) károsodása, amely főként az idősebb korosztályt érinti. A betegség során a központi látás fokozatosan romlik, ami komoly kihívást jelenthet a mindennapi életben. Diabéteszes retinopátia: A cukorbetegség egyik súlyos szövődménye, amely a retina ereinek károsodásával jár. Kezeletlen esetben akár teljes látásvesztéshez is vezethet. Szemszárazság: A modern életmód velejárója, különösen monitorhasználat mellett. Égő, szúró érzést, homályos látást okozhat, és hosszú távon a szemfelszín károsodásához vezethet.   Mit tehetünk szemünk egészségének megőrzéséért? A normál látás fenntartásában különösen fontos a szerepe az A-vitaminnak, cinknek, dokozahexaénsavnak (DHA) és riboflavinnak (B2-vitamin) – fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt a vitamin- és ásványianyag bevitel fokozása érdekében. Védjük szemünket a sérülésektől – legyen szó barkácsolásról, sportolásról vagy motorozásról, a fejet érő traumák súlyos esetekben a látás elvesztéséhez is vezethetnek. Ezek elkerülése érdekében viseljünk az adott tevékenységhez használatos védőfelszerelést. Óvjuk szemünket a fokozott UV-sugárzástól – az UV-sugárzás olyan rövidebb hullámhosszú elektromágneses sugárzás, amely képes kárt tenni az emberi szövetekben. A túlzott mértékű ultraibolya sugárzás növelheti a szürkehályog kialakulásának kockázatát és kezeletlen esetekben akár vakságot is okozhat. A monitoros munkavégzés fokozhatja a szemfáradtságot, ezért rendszeresen pihentessük szemünket monitorhasználat közben. Ehhez kiváló módszert jelenthet a 20-20-20 szabály, amely a következőt jelenti: 20 percenként álljunk meg a monitoros munkavégzéssel; nézzünk egy legalább 20 méterre található tárgyra; tartsuk a tárgyon tekintetünket 20 másodpercig, majd térjünk vissza a munkához. Rendszeresen vegyünk részt vizsgálaton – sok esetben a korai orvosi közbeavatkozás és szakszerű kezelés megelőzheti a komplex és nehezen kezelhető problémák kialakulását. "A szem a lélek tükre" - tartja a mondás, pedig valójában általános egészségi állapotunk tükre is. Azok a betegségek, amik bántják az agyi ereket, szívinfarktust okoznak vagy épp veseelégtelenséghez vezetnek, a szemfenék ereit is roncsolják, ezáltal a látást is veszélyeztetik. Szerencsére a szemfenék erei jól vizsgálhatóak egy szemészeti vizsgálat alkalmával - ellentétben a többi szervünk ereivel. Így a szemész követni tudja, hogy a magasvérnyomás, a dohányzás és a cukorbetegség milyen károkat okoz az erekben. Tegyünk ma a holnap tisztán látásáért! A látásunk nemcsak a mindennapi életminőségünket határozza meg, hanem biztonságunkat, önállóságunkat és kapcsolatainkat is. Október – a Látás Hónapja – kiváló alkalom arra, hogy időt szánjunk szemünk egészségére. Foglaljunk időpontot szemvizsgálatra, figyeljünk oda a táplálkozásra, és alakítsunk ki olyan szokásokat, amelyek hosszú távon is támogatják a jó látást.   Ne feledjük: a megelőzés mindig könnyebb, mint a kezelés!