Hírek, információk

2025. november elsejétől a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház működteti a CT-MR diagnosztikai központot (Székesfehérvár, Hunyadi u. 3.). A vizsgálatok és azok előkészületei a korábban megszokott módon zajlanak majd. A beutalóköteles vizsgálatokra az eddig megszokott módon továbbra is lehetőség van személyesen, telefonon vagy elektronikus úton időpontot kérni az alábbi elérhetőségeken: E-mail: ct-mr@mail.fmkorhaz.hu Telefon (hétköznapokon 7.00-18.00 óra között):+36-22-397-383+36-30-846-8285

Gondoltunk egy merészet és megszerveztük munkatársaink részére az első, közös tökfaragást a Szent György Kórházban. Gyönyörű környezetben, a Hotel épület mögötti parkba invitáltuk azokat, akik kedvet éreztek ahhoz, hogy egy kreatív délutánt töltsünk együtt közösen.  Jó alkalom volt ez egy kis beszélgetésre, az energiák felszabadítására, a művészi vénák megcsillogtatására. Volt, aki gyermekét is elhozta a programra!  Az alkotásokat a parkban rejtettük el, reméljük kicsik és nagyok, nálunk gyógyulók és munkatársaink ugyanúgy örömüket lelik majd bennük!  Hálásan köszönjük Székesfehérvár Városgondnokságának, hogy sörpadgarnitúrákkal segítette a szervezést, az Agrárkamarán keresztül pedig Patkós Sándornak és családjának, hogy felajánlották a lámpásokhoz a tököket!

Az óraállítás – amikor egyszerűen egy órával előre vagy hátra tekerjük a mutatót – elsőre talán csak kellemesnek vagy kellemetlennek tűnik, de belgyógyászati-kardiológiai szempontból is van némi jelentősége. Íme egy rövid áttekintés arról, hogy mi történik a szervezetünkkel, mennyi idő alatt áll vissza nagyjából az egyensúly, és mit lehet tenni, hogy könnyebben vészeld át. Mi történik a testben? A szervezetünknek van egy belső „biológiai órája”, vagyis egy cirkadián ritmusa, amely szabályozza az alvás-ébrenlét ciklust, a hormonokat, a vérnyomást, a pulzust, és általában a szív-ér rendszer működését. Az óraállítás rövid időre megzavarhatja ezt a ritmust. Például a tavaszi óraátállításnál – amikor egy órával előre ugrunk – néhány tanulmány azt találta, hogy az alvásmennyiség csökken, az alvás minősége romlik, és ez közvetett módon megnövelheti a szív-és érrendszeri események (például a szívinfarktus) kockázatát. Ugyanakkor az őszi visszaállításnál – amikor „nyerünk” egy órát – néhány adat a szívinfarktus gyakoriságának csökkenését mutatta. Mennyi idő alatt „áll vissza” a szervezet? „Legyünk türelmesek szervezetünkhöz” – mondja Dr. Lőrincz Márton Ákos kardiológus-belgyógyász. „Néhány napos átmeneti fázis előfordulhat, míg a belső ritmus helyreáll. Ha pedig valakinek kardiológiai betegsége van (például magas vérnyomás, koszorúér-betegség, szívműködési zavar), akkor érdemes különösen figyelni az első 3–7 napban, az átállás után.” Mit tehetsz, hogy segíthesd a szervezeted? Néhány egyszerű, de hatékony stratégia segíthet abban, hogy az óraállítással járó stresszt minimalizáljuk – különösen akkor, ha valaki kardiológiai rizikót hordoz. Fontos az alvás minősége! Sötét, csendes és hűvös szoba (kb. 18–20 °C) a legideálisabb. Kapcsoljuk ki vagy halkítsuk le az elektronikai eszközöket – a képernyők kék fénye gátolja a melatonin termelődését. (Lehetőség szerint 30–60 perccel alvás előtt tegyük félre a telefont, tabletet, számítógépet.) Koffein (kávé, energiaital, fekete/zöld tea, csokoládé) – hatása akár 6–8 órán át is tarthat – fontoljuk meg az elalvási időt figyelembe véve fogyasztásukat. Nikotin és alkohol is ronthatja az alvásminőséget: az alkohol segítheti az elalvást, de megzavarja az alvás mély szakaszait. Könnyű, rendszeres testmozgás (például séta) napközben segíthet a vérkeringésnek és a szív-ér rendszernek, valamint jobb alvást eredményezhet; az intenzív edzést azonban ne közvetlenül lefekvés előtt végezzük! A természetes fény reggel segít az úgynevezett beállításban (azaz az alvás-ébrenlét ciklus „resetelésében”).  Ha már kardiológiai betegség áll fenn: figyeljünk a vérnyomásra, pulzusra, szedjük rendszeresen a gyógyszereket.

Ezúton tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot és Betegeinket, hogy a használati melegvíz és cirkulációs csőszakasz tervezett cseréje miatt 2025. október 24-én (pénteken) 08:00 és 17:00 óra között szünetel a melegvíz-szolgáltatás a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház „F" és „B" épületében. Megértésüket és türelmüket köszönjük, a kellemetlenségekért szíves elnézésüket kérjük!  

Ezúton szeretnénk tájékoztatni a tisztelt lakosságot és betegeinket, hogy 2025-ben október 23-a csütörtökre esik, így a vonatkozó rendelet értelmében október 24-én, pénteken is pihenőnap lesz. Ennek megfelelően a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház szakrendelői – a Távirda utcai I. számú, valamint a Hunyadi utcai II. számú Járóbeteg-Szakambulancia – ezen a két napon zárva tartanak; valamint a Móri Rendelőintézet, a Sárbogárdi és az Enyingi Szakrendelő sem fogad betegeket.  Az ünnepi hosszúhétvégén a fogorvosok, a felnőtt háziorvosok és a házi gyermekorvosok sem rendelnek. A felnőtt orvosi ügyelet, melyet az Országos Mentőszolgálat működtet, a nap 24 órájában elérhető. Az ügyelet a Szent György Kórház Sürgősségi Osztályának bejárata felől közelíthető meg (2067-es rendelő). A gyermekorvosi ügyelet a Seregélyesi út 3. szám alatt várja a gyerekeket 8:00 és 20:00 óra között. (Október 22-én 16:00 órától 22:00 óráig fogadják a pácienseket.) Éjszakai gyermekellátás a Szent György Kórház Gyermeksürgősségi Ambulanciáján biztosított.

A csontritkulás hazánkban minden tizedik embert érint. A páciensek sokszor hosszú ideig nem tapasztalnak tüneteket, ezért nem is tudnak a betegségükről, pedig az idejében felfedezett csont vesztési folyamatok megfelelő kezeléssel gyógyíthatóak. Az Egészségügyi Világszervezet indítványára 1999. óta október 20-a a Csontritkulás Világnapja. Ezzel kívánják felhívni a figyelmet a „néma kór” névvel is illetett, világszerte népegészségügyi problémává vált anyagcsere betegségre. Mikor beszélhetünk csontritkulásról? A csontritkulás (osteoporosis) egy anyagcsere betegség, amelyben a csontokat építő és bontó szakasz közötti összhang felbomlik és ennek következtében a csontképződés lelassul, fokozódik a csontok leépülése, ezért a csontozat mennyisége csökken, összetétele pedig romlik. Sokszor a betegek az első csonttörés után szereznek tudomást a problémájukról, de a szakemberek számára a háti görbület fokozódása, vagy a testmagasság csökkenése már árulkodó jel lehet. A pontos diagnózis felállításához alkalmas módszer a csontsűrűség vizsgálata, vagyis az oszteodenzitometria. Ennek segítségével az orvosok pontos, számszerűsített adatokat kapnak a csontok állapotáról. Hogyan zajlik a csontsűrűségvizsgálat? Az oszteodenzitometria röntgensugárzás segítségével kivitelezett fájdalommentes mérés, amely kb. 15 percet vesz igénybe.  A vizsgálat olyan esetben nem végezhető el, amikor röntgensugárzással kapcsolatban bármilyen ellenjavallat fennáll (például a várandósság). Az eljárás régebben csak alkaron végzett vizsgálat volt, ezt felváltotta a pontosabb adatokat szolgáló 3 régióban történő mérés (a csípőtájék, az ágyéki gerinc és az alkar műszeres vizsgálata). A legtöbb felderítetlen törés a csigolyák területén fordul elő.  A kialakult törés legtöbbször fájdalmat okoz, a későbbiekben fokozott háti görbületet (kifózist) eredményezhet. A következményes rossz tartás során megváltozik a törzs egyensúlyi helyzete és állandósuló háti fájdalom jelentkezhet. Hogyan változik csontjaink összetétele az élet során? A csonttömeg gyerekkorban folyamatosan növekszik, majd fiatal felnőttkorban beáll egy egyensúlyi állapot. 50 éves kor környékén, illetve hölgyeknél a menopauza után elindulhat a csontvesztés folyamata. A csontsűrűség mérés ezért ebben a korban ajánlott, de bizonyos autoimmun és hormonális betegségek, pajzsmirigy túlműködés és felszívódási zavarokkal járó bélbetegségek esetén, D-vitamin hiányos állapotokban korábban is érdemes elvégezni a vizsgálatot. Hogy kinél alakul ki a csontritkulás, azt a csonttömeg, a genetikai háttér és az életmód határozza meg.  Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Mozgás: Rendszeres, csontokra ható mozgásformák, mint a séta, futás, ugrálás, súlyzós edzés, segítenek erősíteni a csontokat.  Táplálkozás: Fontos a megfelelő kalcium-, D-vitamin- és fehérjebevitel, tejtermékek, halak, zöldségek és olajos magvak fogyasztásával.  Életmód: Kerülje a túlzott alkoholfogyasztást és a dohányzást.  Gyógyszeres kezelés: Szükség esetén az orvos gyógyszereket írhat fel a csontképződés egyensúlyának helyreállítására, a csontlebontás csökkentésére vagy a fájdalom csillapítására. Felnőtt szervezetnek az ajánlott napi kalcium mennyiség 1000-1500 mg, melyet nem célszerű túllépni, ezért csak akkor alkalmazzunk kalcium tartalmú étrend kiegészítőket, ha az étkezések során nem viszünk be elegendő mennyiséget. Ne várjunk a törésig – előzzük meg a bajt! A csontritkulás korai felismerése és célzott kezelése nem csupán az életminőség megőrzését szolgálja, hanem súlyos szövődmények – például csonttörések, mozgáskorlátozottság, krónikus fájdalom – megelőzésének kulcsa is lehet. A rendszeres szűrővizsgálatok, az életmódbeli prevenciós lépések és a szakmai irányelveken alapuló terápia együttesen képesek hatékonyan lassítani a betegség előrehaladását.