DOHÁNYZÁSMENTES VILÁGNAP
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének kezdeményezésére 1988. óta május 31-e a Dohányzásmentes Világnap. A statisztikák szerint több mint egymilliárd ember dohányzik rendszeresen a Földön. A magyar emberek különösen veszélyeztetettek: a dohányzási szokások terén dobogósok vagyunk az Európai Unió állampolgárai között.
A dohányfüst egészségre káros összetevői megközelítőleg 7 millió ember halálát okozzák évente a világon, köztük közel 900 ezer esetben a passzív dohányzás, azaz a mások által szívott dohánytermékek füstjének belégzése bizonyul végzetesnek. Maga a dohányfüst több ezer különböző vegyületet tartalmaz, ezek közül pedig 250-ről ismert, hogy károsan hat az emberi szervezetre, mi több, 69 kifejezetten rákkeltő. A dohányzás lényegében minden szervet és szervrendszert károsít a testünkben, így a tüdő mellett egyéb szervek rákos elváltozását is előidézheti.
A tüdőrák mindemellett külön is említést érdemel, mivel a daganatos megbetegedések között ez az egyik legelterjedtebb és egyben legagresszívabb, ezáltal ez bizonyul a legnagyobb arányban végzetesnek. Itthon mintegy 11-12 ezer új beteget diagnosztizálnak évente, miközben közel 9 ezren életüket veszítik a nehezen kezelhető kórkép következtében. Magyarországon ugyan az elmúlt években némi javulás észlelhető, de még mindig az egyik listavezető az Európai Unió tagországai között a tüdőrák okozta halálesetek aránya tekintetében mind az összes daganatos megbetegedésre, mind az összes elhalálozásra vetítve. Becslések szerint a tüdőrákkal diagnosztizált betegek 90 százaléka az aktív dohányosok közül kerül ki. A betegség ötéves túlélési aránya 8-15 százalék körüli a magyar lakosság körében.
A rosszindulatú daganatok (tüdőrák, hólyagrák, gégerák stb.) mellett számos egyéb betegség kifejlődésében vagy súlyosbodásában is szerepet játszhat a dohányzás hatása. E téren - a teljesség igénye nélkül – megemlíthetőek
a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
a kardiovaszkuláris megbetegedések,
a stroke, avagy szélütés,
a cukorbetegség,
a csontritkulás,
a reumatoid artritisz,
a makuladegeneráció és a szürke hályog,
továbbá az asztma tünetei is súlyosabb formában jelentkezhetnek.
A dohányzás növeli a tüdőgyulladás és a tuberkulózis (tbc) kockázatát, akárcsak egyéb légzőrendszeri fertőzésekét, illetve általánosságban véve gyengíti az immunrendszert.
Végül, de jelentősége miatt messze nem utolsó sorban, meg kell említeni a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD), amely az idült hörghurut és a tüdőtágulás egyidejű fennállásával járó, gyulladásos kórfolyamat. Hasonlóan a tüdőrákhoz, a COPD-vel diagnosztizált betegek 85-90 százaléka is a dohányosok kerül ki. A kórállapot kialakulásában legnagyobb részt a dohányzás és a légszennyezés kóroki szerepe igazolható. A COPD jelenleg a WHO listáján a 3. leggyakoribb halálok a Világon.
A nikotin függőséget kiváltó hatása erősebb, mint a kokainé, vagy a heroiné, így a leszokás eredményesebb lehet, ha szakorvosi felügyelet mellett, nem egyedül, hanem csoportban kezdünk hozzá, így a felmerülő nehézségeket is könnyebben kezelhetjük.
2025.05.27. 12:00