Az Orvosi Könyvtár története

A Szent György Kórházat 1901. január 2-án adták át. A kórházat alapítójáról, – egy csalai földbirtokosról – Kégl Györgyről nevezték el, aki nagy összegű adománnyal járult hozzá az intézmény létrehozásához. A kórház 6 épülettel, 150 ággyal és 59 fős személyzettel  kezdte meg tevékenységét. Első igazgatója Dr. Révy Ferenc volt.

A kórház alapításkor az intézetnek külön könyvtára nem volt. A szakirodalom beszerzésére nem tudtak pénzt biztosítani. A könyveket, folyóiratokat az orvosok saját pénzükön vették és egymás között kölcsönözték.

Könyvtár 1906-ban létesült először, amikor egy adományozó jóvoltából 165 db. könyv került a kórház birtokába. Ez képezte a könyvtár alapját. Ezt követően már kórházi pénzből is szereztek be szakirodalmat. Az 1930-es években már többszáz kötetes volt a könyvtár. 1939-ben Lanzerits László banktisztviselő 1700 db ajándék könyvével gyarapodott az állomány. A dokumentumok az igazgató  főorvos irodájában voltak elhelyezve, és egy megbízott személy vezette a nyilvántartást és a kölcsönzést.

1945-ben az ostrom alatt a kórházat hadifogolytábornak rendezték be. A hadifoglyok a téli hidegben fűtőanyag hiányában a könyveket az utolsó darabig eltüzelték.

A kórház újjáépítése után ismét megkezdődött a szakkönyvek és folyóiratok beszerzése. Az újonnan alapított könyvtár ideiglenes helyiségben működött. 1951-ben – az apácák távozása után - az igazgatósági épület első emeletén lévő kápolnát megszüntették, és annak helyén könyvtárat rendeztek be. A szedett-vedett bútorokat, állványokat 1957-ben faragott, üvegezett könyvszekrényekkel, faragott székekkel, íróasztalokkal és hosszú olvasó-asztallal cserélték fel. A könyv- és folyóiratállomány gyorsan gyarapodott, és a meglévő bútorok kevésnek bizonyultak. Ezért ezeket elárverezték és helyettük új, nagyobb befogadóképességű polcokat szereztek be. Ezek még ma is megvannak.

A megnövekedett állomány nyilvántartásához és rendezéséhez már külön könyvtárosra volt szükség. Az első könyvtáros dr. Szepesi György volt. Halála után Sóvári Miklósné 1957-től 1965-ig látta el ezt a feladatot. 1966-tól dr. Sarlós Józsefné kezelte a könyvtárat. Bevezette az idegennyelvű folyóiratok lyukkártyás feltárását és a témafigyelő szolgáltatást. A könyvtár forgalmát az olvasóasztalra kihelyezett jelenléti ív aláírásai alapján számolták. Kölcsönzési határidő nem volt. A könyvet csak akkor kérték vissza az olvasótól, ha nem volt több példány bent belőle. Könyvtárossága idején, 1971 májusában – első ízben vidéki kórházi könyvtárként – a Szent György Kórház könyvtára volt a házigazdája az Országos Orvostudományi Könyvtár által szervezett könyvtáros továbbképzésnek. Sarlósné Kati nyugdíjba vonulása után, 1984-től Kránitz Györgyné Kati lett a könyvtáros, aki nyugdíjazásáig, 1997-ig volt a könyvtár vezetője. Orvos-tanácsadóként Dr. Simon Kornél belgyógyász főorvos segítette a könyvtármunkáját.

1985-ben betört a technika a könyvtárba egy Rank Xerox 1025-ös fénymásoló képében, melyet a Soros Alapítvány segítségével sikerült beszerezni. Ebben az évben egy 12 ülőhelyes kutatószobával is bővült a könyvtár.

A megszaporodó feladatokat egy könyvtáros már nem tudta ellátni, így 1986-ban újabb könyvtáros felvételére került sor Szemenyeiné Rideg Ágnes személyében. Még ebben az évben megkezdődött a betűrendes- és a szakkatalógus építése. Ugyanis korábban csak leltári- és kölcsönzőcédula szolgálta a könyvek azonosítását. Visszakeresésre nem volt lehetőség. 1989-re készült el a katalógus.

1990-ben újabb berendezéssel bővült a könyvtár eszközállománya. A máltai Szeretetszolgálat révén egy használt mikrofilmolvasóra sikerült szert tenni. Ettől az évtől  a frissen végzett Németh Anikó helyettesítette a GYES-en lévő Szemenyeiné Rideg Ágnest. 1992-től  háromra bővült a könyvtár dolgozóinak száma. Ebben az évben a könyvtárnak jutott a megtiszteltetés, hogy házigazdája lehetett a Magyar Orvosi Könyvtárosok és Orvostanácsadók 19. tájértekezletének. 1994-ben Német Anikó távozása után Kovácsné Fazekas Hedvig csatlakozott a könyvtár kisszámú csapatához. Kránitz Györgyné nyugdíjba vonulása után, 1997-től – a spórolás jegyében – már csak két könyvtárossal működik tovább a könyvtár.

1996-ban a könyvtár csatlakozott az újonnan alapított Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségéhez.

Ugyanettől az évtől  lehetőség nyílott az Internet használatára modemen keresztül, kezdetben napi két óra gépidővel. 2002-től az idők szavát követve a kórház áttért az ADSL-re, ami minőségi változást hozott a könyvtár munkájában is. Kiépítették a kórház belső hálózatát. Ennek eredményeként minden osztályra került egy-egy internetezésre is alkalmas gép. Ebből a könyvtár is részesült, így már 1-1 számítógép állt az olvasók és a dolgozók rendelkezésére. 2003-ban újabb géppel és nyomtatóval, majd 2004-ben - az eMagyarországpont pályázat révén – még két géppel és egy nyomtatóval bővült a könyvtár eszközparkja.

A belső hálózat kiépítése magával hozta az olvasók könyvtárhasználati szokásainak változását is. Ugrásszerűen megnőtt a távhasználók száma. A belső hálózat lehetővé tette, hogy a 2002-től előfizetett ProQuest teljesszövegű adatbázis, és a Complex Jogtár adatbázis minden osztályról elérhető legyen.

2006-tól megkezdődött a KözTéka szoftver segítségével az elektronikus katalógus építése, mely 2015-re fejeződött be.

2008-ban a Complex Jogtár helyett az olcsóbb, teljesen online hozzáférhető Opten Jogtár került előfizetésre.

2009-től a könyvtár tagja az EISZ konzorciumnak, mely lehetővé tette még két teljes szövegű folyóirat adatbázis elérését. (Science Direct, Springer Link.)

2011-ben helyhiány miatt nagyarányú állománycsökkentésre került sor, melynek eredményeként 3600 dokumentum került selejtezésre.  Ebben az évben a könyvtár csatlakozott a kórház minőségirányítási rendszeréhez. 

2012-ben a két legrégebbi számítógép cseréjére került sor. Majd  2017-ben a kórház mind a négy  számítógépet - egy TIOP pályázat keretében -  új gépekre cserélte. Így biztosítva mind a dolgozók, mind az olvasók számára a kor technikai fejlettségének megfelelő számítógépeket.  

Az EISZ konzorciumi tagság lehetővé tette, hogy 2018-ra a meglévők mellett még több teljes szövegű adatbázis (Akadémiai Kiadó Orvosi csomag, Arcanum Digitális Tudománytár, NOTA - Napi vizit Orvosi Tudástár Alkalmazás, Nature folyóiratok, UptoDate) hozzáférésével tudja segíteni a könyvtár az olvasók képzését, tudományos- és szakmai munkáját.