Hírek, információk

A tavasz a megújulás évszaka, mégis sokan ilyenkor érzik magukat kimerültnek, enerváltnak. A köznyelv ezt az állapotot tavaszi fáradtságnak nevezi. Bár nem önálló betegség, nagyon is valós jelenség, amely a szervezet alkalmazkodási folyamatához kapcsolódik. Mi okozza a tavaszi fáradtságot? A tél végére a szervezet vitamin- és ásványianyag-raktárai gyakran kimerülnek. A kevesebb napfény miatt csökken a D-vitamin szint, felborulhat a hormonháztartás, és az alvás-ébrenlét ciklus is megváltozhat. Tavasszal a hőmérséklet ingadozása, a frontok sűrű váltakozása, valamint a hosszabb nappalokhoz való alkalmazkodás plusz terhet ró a szervezetre. A hormonális változások is szerepet játszanak: míg télen magasabb a „alváshormonként” ismert melatonin szintje, tavasszal fokozatosan nő a szerotonin termelődése. Ez az átmeneti időszak okozhat levertséget, koncentrációs nehézségeket vagy ingerlékenységet. Milyen tünetei lehetnek? A tavaszi fáradtság leggyakoribb tünetei: állandó álmosság csökkent energiaszint fejfájás motiválatlanság enyhe hangulatingadozás koncentrációs problémák Fontos azonban megkülönböztetni a tartós, súlyos tünetektől. Ha a kimerültség hetekig fennáll, vagy más panaszokkal társul, érdemes orvoshoz fordulni. Mit tehetünk ellene? A legfontosabb a fokozatos átállás és az egészséges életmód erősítése. A rendszeres testmozgás – különösen a szabadban – segít feltölteni a szervezetet, hiszen a napfény serkenti a D-vitamin termelődését és javítja a hangulatot. Emellett érdemes friss, szezonális zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrendet követni, elegendő folyadékot fogyasztani, valamint figyelni a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra. A tavaszi fáradtság tehát természetes reakció a változó környezetre. Tudatos odafigyeléssel és egy kis türelemmel a legtöbben néhány hét alatt visszanyerik vitalitásukat, és valóban élvezni tudják a tavasz lendületét.  

A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Molekuláris Diagnosztikai Laboratóriumának munkatársa, Szakasits-Bardon Linda sikeresen befejezte klinikai laboratóriumi kutató mesterképzését (Msc) a Pécsi Tudományegyetemen. A továbbtanulásra Dr. Gervain Judit, a laboratórium főorvosa is biztatta, aki fontosnak tartja és támogatja, a kollégák magasabb képzettségét. Út a molekuláris diagnosztikáig Linda több mint tizenöt éve dolgozik laboratóriumi területen. A Központi Laboratóriumból a COVID‑járvány idején került át a Molekuláris Diagnosztikai Laboratóriumba egy kolléganő nyugdíjba vonulásakor megüresedett álláshelyre. „Szakmailag is előrelépés volt, és a család mindennapjaihoz is jól illeszkedett. Nagyon örültem, hogy rám gondoltak” – meséli. A Pécsi Tudományegyetemen korábban laboratóriumi analitikusként végzett, a most befejezett mesterképzés pedig ennek folytatása. A magasabb végzettség számára nemcsak szakmai előrelépést jelent, hanem lehetőséget arra is, hogy hosszú távon hozzájáruljon a laboratóriumban végzett munka fejlesztéséhez is. A tudás továbbadása közös felelősség A Szent György Kórház Molekuláris Diagnosztikai Laboratóriuma 2012. óta a Pécsi Tudományegyetem által akkreditált oktató molekuláris laboratórium, országos szinten is elismert szakmai műhely, ahol a tapasztalt kollégák tudatosan segítik a fiatal szakemberek fejlődését. „Nagyon hálás vagyok, hogy ide kerültem. Új szemléletet kaptam. Gervain főorvosnő mindig megbeszéli velünk az érdekes eseteket, és a Kollégákkal folyamatosan tanulunk egymástól. A diplomamunkám is a főorvosnő szakterületéhez kapcsolódott: a hepatitis C vírus diagnosztikai alapú terápiájának fejlesztési lehetőségeit vizsgáltam. Tervezzük ennek a kutató munkának a folytatását. A jövő szakemberei már köztünk vannak Linda számára a további cél a klinikai biokémikusi szakvizsga, később pedig akár a PhD fokozat. Bár a családja aggódott a számos éjszakába nyúló tanulás miatt, azonban a diplomaosztón látott öröm meggyőzte őket, hogy érdemes volt.  Példája jól mutatja, hogy a Szent György Kórházban nemcsak magas szintű betegellátás zajlik, hanem tudatos szakember‑utánpótlás is épül. A tapasztalt orvosok és szakdolgozók támogatása, a fiatalok elkötelezettsége és a közös szakmai munka biztosítja, hogy a betegek a jövőben is a lehető legmagasabb színvonalú ellátást kaphassák.

A Vese Világnap alkalmából nyílt napot szerveznek a székesfehérvári nefrológiai szakellátó team munkatársai, akik szeretettel várnak minden kedves beteget és érdeklődőt 2026. március 12-én, a Szent György Kórház területén megtalálható B.Braun Dialízisközpontban Székesfehérváron. Program: 9:00 - A Vese Világnap mozgalom 20 éve Fehérváron (előadó: Dr. Zakar Gábor orvos igazgató) 9:20 - Hogyan segítjük krónikus vesebetegeinket a vesepótlás választásában (előadó: Filotás Ágnes nefrológiai szakápoló, vezető ápoló) 9:40 Az otthoni hasi dialízis és team-működtetése (előadó: Gasparecz Andrea nefrológiai szakápoló) 10:00 A dietetikus szerepe a krónikus vesebetegség kezelésében (előadó: Mészárosné Jaskó Enikő vezető dietetikus, Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház) Az előadások után az érdeklődők a Központ működését is megismerhetik.  

A Ritka Betegségek Nemzetközi Napja minden évben február utolsó napján van. A kezdeményezést 2008-ban indította el a EURORDIS (Ritka Betegségek Európai Szövetsége), és ma már világszerte több mint 100 ország csatlakozik hozzá. Mi számít ritka betegségnek? Az, amely legfeljebb 10 000 emberből 5-öt érint. Bár egy-egy betegség önmagában kevés embert érint, összesen több mint 6000–8000 ritka betegséget ismerünk, és világszerte mintegy 300 millió ember él valamilyen ritka kórral. A világnap célja, hogy: növelje a társadalmi tudatosságot, javítsa a betegek ellátáshoz és diagnózishoz való hozzáférését, támogassa a kutatást és a gyógyszerfejlesztést, felhívja a figyelmet a betegek és családjaik mindennapi kihívásaira. Genetikai eredetű ritka betegségek: Cisztás fibrózis (örökletes betegség, amely főként a tüdőt és az emésztőrendszert érinti, sűrű váladékképződéssel és visszatérő fertőzésekkel jár. Duchenne-féle izomdisztrófia (súlyos, főként fiúkat érintő izomsorvadás, amely fokozatos izomgyengeséget okoz) Marfan-szindróma (kötőszöveti betegség, amely a szívet, az ereket, a szemet és a csontozatot érintheti) A Cisztás fibrózis elsősorban a tüdőt és az emésztőrendszert érinti, de hatással lehet más szervekre is. Mi okozza? A cisztás fibrózist a CFTR gén hibája okozza. Ez a gén egy olyan fehérjét kódol, amely a sejtek só- és vízháztartásának szabályozásában játszik szerepet. Ha a fehérje nem működik megfelelően, a szervezetben termelődő váladék (például a tüdőben és a hasnyálmirigyben) a normálisnál sűrűbbé és tapadósabbá válik. Milyen tünetei vannak? Légzőszervi tünetek: tartós köhögés, visszatérő tüdőfertőzések, nehézlégzés, gyakori arcüreggyulladás. A sűrű váladék elzárja a légutakat, ami fertőzésekhez és hosszú távon tüdőkárosodáshoz vezethet. Emésztőrendszeri tünetek például: felszívódási zavar, lassú súlygyarapodás gyermekkorban Magyarországon az újszülötteket szűrik cisztás fibrózisra, így a betegség gyakran már csecsemőkorban kiderül. Korábban sokszor csak visszatérő fertőzések vagy fejlődési elmaradás miatt kezdtek gyanakodni rá. Hogyan kezelik? A cisztás fibrózis jelenleg nem gyógyítható, de jól kezelhető. A terápia célja a tünetek enyhítése és a szövődmények megelőzése: napi légúttisztító fizioterápia, inhalációs kezelések, antibiotikumok fertőzés esetén, hasnyálmirigy-enzim pótlás, speciális, magas kalóriatartalmú étrend. "Manapság egyre jobban előtérbe kerül az oki terápia is" - mondja Dr. Varga Judit pulmonológus, intenzív terápiás orvos, a Szent György Kórház orvosigazgató-helyettese.  "A modern, speciális terápia cisztás fibrózisban azt jelenti, hogy nemcsak a tüneteket kezeljük, hanem megpróbáljuk a hibás CFTR fehérje működését helyreállítani. Ha ez sikerülne, az a betegség gyógyíthatóságát jelenthetné."

Általános iskolás vagy? Pályaválasztás előtt állsz? Érdekel az egészségügy, vagy a biológia? Ha a válasz igen, akkor Téged is várunk Nyílt Napunkra a Szent György Kórházba, 2026. március 20-án. SKILL Laborunkban kipróbálhatod, milyen egy térdműtétnél asszisztálni, varratot készíteni, sebkötözést végezni, vagy éppen hogyan zajlik egy vérvétel, és bepillantást nyerhetsz a Gyermekosztály és a Radiológiai Osztály mindennapjaiba is! Ha vonz az egészségügy világa, vagy egyszerűen csak érdekel, hogyan működik egy kórház, gyere és nézz körül a Szent György Kórházban! Közvetlen jelentkezési link: https://forms.gle/HdPBYgbr9TtMT9XX8

Február 19-én a magyar ápolókat ünnepeljük, és egyben emlékezünk Kossuth Zsuzsannára, aki a modern hazai ápolás alapjait teremtette meg. A jeles napon – hagyományainkhoz híven – Kossuth Zsuzsanna intézményünk szoborparkjában lévő szobrának megkoszorúzásával vette kezdetét ünnepségünk. „Kossuth Zsuzsanna példája arra tanít minket, hogy az ápolás nem körülményfüggő, ez a hivatás a belső tartásból fakad. Az ápolás küldetés, felelősség és szolgálat” – mondta el beszédében a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház ápolási igazgatója. „A mindennapok próbára teszik az ápolókat, de ott vagyunk a betegek mellett az ünnepnapokon és a hétköznapokon, nappal és éjszaka, jó és nehéz körülmények között egyaránt” – zárta szavait Nyakas Eszter. A koszorúzást követően a Romhányi Auditóriumban folytatódott az ünnepség, ahol a Szent György Kórház főigazgatója köszönte meg az ápolók erőn felüli munkáját. Dr. Bakos Gábor a betegektől és egy kórházi tanulótól kapott köszönőlevelek gondolatait tolmácsolta az ápolók felé. Az egyik levélben ez állt: „Az ellátásom alatt tapasztalt figyelem, felelősségtudat és szakmai minőség példaértékű és méltán erősíti az intézmény jó hírnevét. Hálás szívvel és őszinte megbecsüléssel köszönöm az intézmény dolgozóinak áldozatos munkáját”. A főigazgató végül azt kérte, folytassák ugyanígy a munkájukat, és továbbra is teremtsenek olyan légkört, ahova a kollégák szívesen járnak dolgozni, a betegek pedig örömmel jönnek gyógyulni. Dolhai Attila Jászai Mari-díjas magyar színész, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatójának magával ragadó műsorát követően elismerések átadására került sor. Az „Év ápolója” díjat Győrfy Józsefné, a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály munkatársa vehette át. Ebben az esztendőben két kollégánk is kiérdemelte az „Év asszisztense” díjat: Fekete Brigitta Györgyi, a II. sz. Járóbeteg Szakrendelő kardiológiai szakrendelésének csoportvezetője, valamint Devecseri Szilvia, az Általános Sebészeti Osztály részlegvezető asszisztense. A Szent György Kórház ápolói közössége „Tiszteletbeli Ápolóvá” fogadta Dr. Joó Ildikót, az I. sz. Belgyógyászati ​​Osztály főorvosát. Az ünnepség keretében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Fejér Vármegyei Területi Szervezetétől Baranyai Ákos boncmester vehette át a fiatal pályakezdő, betegágy mellett dolgozó ápolók számára alapított Elismerő oklevelet, valamint Elismerő oklevélben részesült Török Norbert, a Pulmonológiai Osztály légzési intenzív részlegének ápolója.   „Híd a Hivatáshoz” díjat kapott Vass Róbert Árpád, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Technikum perioperatív asszisztens tanulója. A magyar ápolók napi ünnepség keretében köszöntöttük az 50 éve végzett, ma már nyugdíjas ápolónőket is. A rendezvény Pál Feri atya Prima Primissima-díjas római katolikus pap, mentálhigiénés szakember lélekemelő előadásával zárult. Örömmel tölt el bennünket, hogy sokan ünnepelték velünk ezt a jeles napot!