SZENT GYÖRGY EGÉSZSÉGTÉKA – a FEHÉRVÉRSEJTEK
Vérünkben úszkáló parányi (8-18 mikrométer átmérőjű – vagyis a milliméternél 100-szor kisebb) fehérvérsejtek a kórokozók elleni védekezésünk legfontosabb elemei. Jelentőségüket, típusaikat és elégtelen működésük következményeit Dr. Szomor Árpád hematológus és Dr. Lőrincz Márton Ákos orvosigazgató mutatja be az alábbiakban.
A fehérvérsejtek ezredannyian vannak, mint a vér színét adó és az oxigén szállításért felelős vörösvértestek, és többféle típusuk van.
Legnagyobb számban a neutrofil granulociták vannak, ők az immunrendszer közkatonái. Fertőzés, gyulladás során különböző faktorok hívó szavára nagy számban sereglenek a helyszínre és felveszik a harcot a fertőzésekkel, a szervezet számára idegen sejtekkel (kórokozó, daganat sejtek) szemben. Részben falósejtként szó szerint megeszik (bekebelezik) az ellenséget, részben különböző bénító anyagokat bocsátanak ki harcuk során. A neutrofilek a többi vérsejthez hasonlóan a csontvelőben termelődnek, különösen rövid életűek (1-2 nap). Ha magas a számuk (10-20 ezer mikroliterenként), akkor a szervezetben gyulladás, fertőzés lehet, ha nagyon magas (több mint 20-30 ezer), akkor leukémia is felmerül, főként, ha kísérő tünetek (láz, vérszegénység, vérzés, lép megnagyobbodás) is jelen vannak. Érzékeny sejtek, néhány gyógyszer vagy erős sugárzás hatására, illetve csontvelő betegségek esetén lecsökkenhet a számuk, mely fertőzésre fogékonnyá teszi a gazdaszervezetet.
A másik fő sejtféleség a limfociták családja. Háromféle ilyen sejttípus létezik, a B-sejtek, T-sejtek és természetes ölő (natural killer) NK sejtek.
A B-sejtek termelik az ellenanyagot (antitesteket), ami egy fehérje, és szintén a szervezetet támadó kórokozók vagy rákos sejtek ellen hasznos. A B-sejtek ilyen formában a „légierőre” emlékeztetnek és rendkívül bonyolult kölcsönhatásban vannak a többi fehérvérsejttel, akik megrendelik a légicsapást.
A végső engedélyt az antitesttermelésre és annak erősségére a másik limfocita féleség a T-limfocita adhatja ki. Ezeknek 2 fő típusa van, az egyik a segítő (a többi fehérvérsejtet aktiválja, engedélyeket osztogat), a másik a sejtölő T-sejt. Ez utóbbi úgy működik, mint a rendőrség: egyenként keresi fel a rákos vagy vírusfertőzött sejteket és pusztítja el őket.
Legszorosabb társaik az NK-sejtek, akik akkor pusztítják el a vírusos és rákos sejteket, amikor azok nem működnek együtt a rendőrségi igazoltatással. A T és B limfociták különleges képessége az emlékező tehetségük. Ha egyszer találkoztak egy ellenséggel, akkor másodjára már sokkal gyorsabban felismerik és elpusztítják. Az oltásokkal ezeket a sejteket tanítjuk meg a védekezésre. A limfocitákat is a csontvelő termeli. Ha lecsökken a számuk, akkor fertőzések alakulhatnak ki. Ha rosszindulatúan elszaporodnak, elfajulnak akkor nyirokcsomó megnagyobbodással járó nyirokdaganat (limfoma), fehérvérűség (limfoid leukémia) alakul ki, melyek szerencsére nem gyakori betegségek.
További három ritkább fehérvérsejt fajtánk a monocita, bazofil és eozinofil granulocita, melyek szintén a védekező sereg szoros együttműködésben dolgozó hadosztályai. A monociták is falósejtek, „kard ki kard” szembe fordulnak a gonosszal, de a harc végén becsületesen el is takarítanak maguk után. Az eozinofil sejtek az allergiás folyamatokban, parazita és féregfertőzésekben játszanak szerepet, a bazofilok részben falósejtek, részben különböző gyulladás segítő anyagokat, köztük egy hisztamin nevűt termelnek és használnak fel munkájuk során.
A fehérvérsejtek a szervezetet érintő mindennemű behatásra érzékenyen reagálnak, számtalan kis jelet, úgynevezett citokint termelnek, melyek hatással vannak a szervezetre, finomhangolást végeznek. Úgy kell ezt elképzelni, mint ha ők egy saját titkos nyelvet beszélnének egymással, amiből a civil sejtek csak egy-egy szót vagy szerkezet érthetnénk meg. Nagyon izgalmas világ a fehérvérsejtek világa!
DE nem csak izgalmas, hanem fontos is, mert elégtelen funkciójuk fertőzésekhez, rákok kialakulásához vezethet, ha pedig túlműködnek, akkor autoimmunbetegségek és leukémiák alakulhatnak ki. Épp ezért vizsgálatuk is nagyon fontos, pl.: ha egy vérkép eredményt kapunk a kezünkbe, akkor a laboratóriumi automaták precíz értékeket adnak ki a különböző sejtféleségekről, de néha további vizsgálatok kellenek, hogy egyes sejteket mikroszkóppal is megvizsgáljunk.
2025.05.14. 00:00