Hírek, információk

Május 9-én szkanderverseny, táncbemutató és grundbirkózás, valamint koncertek - idén immár tizedik alkalommal szervezi meg a Predator SE a Nagyok a kicsikért fesztivált. A céljuk ezúttal is az, hogy a  Fejér Megye Gyermekeiért Alapítványon keresztül a legkisebbek gyógyítását támogassák.

Május első keddje az Asztma világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az asztmával élők mindennapi kihívásaira és a megfelelő kezelés fontosságára. Dr. Pápai-Székely Zsolt, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Pulmonológiai Osztályának osztályvezető főorvosa foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat Önöknek.   A videót itt tudják megtekinteni:

Ebben az esztendőben is megrendeztük a Szent György-napi ünnepséget, melyen - hagyományaink szerint - köszönetet mondunk intézményünk dolgozóinak áldozatos munkájukért, és átadjuk kórházunk elismeréseit. Ünnepi szónokunk ezúttal a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház intézeti főgyógyszerésze, Dr. Giday Henriette volt.   Idei díjazottjaink: SZENT GYÖRGY EMLÉKÉREM: Dr. Brassay Réka - főorvos, Sürgősségi Betegellátó Osztály Lángi László – osztályvezető, Orvosi Műszerkarbantartó Osztály Dr. Kovács Attila Miklós - vezető főorvos, Enyingi Rendelőintézet Várkonyi Katalin – osztályvezető főnővér, Mór Egynapos Sebészet KIVÁLÓ KÓRHÁZI DOLGOZÓ: Dr. Endresz György – részlegvezető főorvos, Pszichiátriai Gondozó Erdélyi Nóra – szakasszisztens, Patológiai Osztály Györe Judit – orvosírnok, Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály Hortobágyi László – gépkocsivezető, Szállítási Osztály Illés Anna – szakasszisztens, Egységes Műtő Centrum Dr. Kerényiné Szöllőssy Szilvia – klinikai szakpszichológus, Gyermek Pszichiátriai Gondozó Dr. Mátyus Mirtill – főorvos, Pulmonológiai Osztály Szehofner Veronika – asszisztens, Móri Szakrendelő Tizerné Vörös Mónika – szakasszisztens, Központi Fizikoterápiai Szolgálat Tóth-Bencze Adrienn – részlegvezető, II. Járóbeteg Szakrendelő   KIVÁLÓ ÁPOLÓ: Koronczai Istvánné – ápoló, Reumatológiai Osztály Kovácsné Győri Klára – csecsemő- és gyermekápoló, Infektológiai Osztály Sándorné Nagy Erzsébet – ápoló, Onkológiai Osztály   KIVÁLÓ OKTATÓ: Szabóné Dr. Révész Erzsébet – főorvos, Általános Sebészeti Osztály   FŐIGAZGATÓI DICSÉRETBEN részesült: Dr. Boznánsky Petra – telephelyvezető főorvos, Móri Gyógyintézet Gelencsér Zita – referens, Pályázati és dokumentációs csoport Ihász Rita – osztályvezető helyettes, Humánpolitikai és Munkaügyi Osztály Kissné Lukács Aranka – vezető szakasszisztens, Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály   Szent György Kórházért Emlékérem: Herczeg Gyula – ügyvezető, Interex-Waga Kft. Kiss András Attila – ügyvezető, LIC-2000 Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Nemes Ferenc – tulajdonos, RONEKO Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.   Főorvosi kinevezést vehetett át: Dr. Pálfi Tímea – Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály Dr. Gazsó Katalin Enikő - Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály Dr. Kovács Miklós – Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály Dr. Józsa Andrea – I. Belgyógyászati Osztály Dr. Surinya Zsolt – II. Belgyógyászati Osztály   Adjunktusi kinevezések: Dr. Balogh Zsófia – Traumatológiai Osztály Dr. Bán Enikő – Infektológiai Osztály Dr. Barcsák Gábor – Általános Sebészeti Osztály Dr. Bjelik Anna – Pszichiátriai Osztály Dr. Fehér Melánia – Infektológiai Osztály Dr. Fodor Tamás – Onkológiai Osztály Dr. Giba Nándor – Patológiai Osztály Dr. Jurenka Zsófia - I. Belgyógyászati Osztály Dr. Kaszás Bálint – Patológiai Osztály Dr. Kiss Anett – Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály Dr. Kleizer Judit – Onkológiai Osztály Dr. Kovács Tibor Dávid – Traumatológiai Osztály Dr. Papp Nóra, Krónikus és Hospice Osztály Dr. Szabó Eszter - Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály Dr. Szarvas József – Traumatológiai Osztály Dr. Ungvári Ágnes – I. Belgyógyászati Osztály Dr. Varga Andrea – Móri Gyógyintézet   Szent György Napi Pályamunkák: Dr. Remsei Judit Katalin – szakgyógyszerész, Intézeti Gyógyszertár Dr. Deák György – szakorvos, Újszülött, Csecsemő és Gyermekgyógyászati Osztály Dr. Gazsó Enikő Katalin – adjunktus, Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály Bognár Márta – osztályvezető főnővér, Reumatológiai Osztály Tonamár Mónika – szakasszisztens, Radiológiai Osztály Luczás Anita – részlegvezető főnővér, Érsebészeti Részleg Szakasits-Bardon Linda – klinikai laboratóriumi kutató, Molekuláris Diagnosztikai Laboratórium Szabóné Bartha Katalin – szakasszisztens, Molekuláris Diagnosztikai Laboratórium Bakiné Hodovánszky Erika – asszisztens, Molekuláris Diagnosztikai Laboratórium   Szívből gratulálunk minden kedves díjazottnak, és köszönjük a Kodolányi János Egyetem diákjainak színvonalas műsorát. 

Ma van az immunológia világnapja – létrejöttét 2004-ben kezdeményezte az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége (EFIS), ehhez kapcsolódva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatára április 23-tól 29-ig tartják az immunológia hetét. Célja pedig nem más, mint, hogy felhívják a lakosság figyelmét az immunrendszer egészséges működésének, valamint az immunrendszerrel kapcsolatos betegségek megelőzésének és kezelésének fontosságára. Az immunrendszerünk folyamatosan dolgozik: véd a fertőzésektől, segít a gyógyulásban, és egyensúlyban tartja a szervezet működését. Amikor azonban ez a rendszer hibásan működik, különféle immunológiai betegségek alakulhatnak ki – autoimmun kórképek, allergiák vagy immunhiányos állapotok. Ezek felismerése azonban gyakran nem egyszerű. Miért nehéz felfedezni az immunbetegségeket? Az egyik legnagyobb kihívás, hogy az immunológiai betegségek tünetei általában nem specifikusak. Olyan panaszokkal jelentkeznek, amelyek sok más, hétköznapi problémára is utalhatnak: fáradékonyság visszatérő fertőzések ízületi fájdalom bőrproblémák emésztési zavarok Ezek a tünetek külön-külön gyakran nem tűnnek súlyosnak, és sok esetben más betegségekhez (például stressz, vírusfertőzések, életmódbeli tényezők) köthetők. Emiatt az immunológiai háttér sokszor csak hosszabb kivizsgálás során derül ki. Milyen tünetek utalhatnak immunbetegségre? Érdemes odafigyelni, ha a következő panaszok tartósan fennállnak vagy visszatérnek: Gyakori fertőzések (pl. évente többször antibiotikumot igénylő légúti betegségek) Szokatlanul lassú gyógyulás Krónikus fáradtság, ami pihenésre sem javul Ízületi fájdalom vagy duzzanat ok nélkül Bőrkiütések, csalánkiütés, ekcéma Hajhullás vagy körömproblémák Ismeretlen eredetű láz vagy gyulladásos tünetek Emésztési panaszok (hasmenés, puffadás, felszívódási zavarok)  Fontos: egyetlen tünet még nem jelent immunbetegséget. A mintázat és a tartósság számít. Gyakori tévhitek az immunbetegségekről: „Csak időseket érintenek.” Sok immunológiai betegség fiatal korban, sőt gyermekkorban kezdődik. „Erős immunrendszer = nincs betegség.” Az autoimmun betegségek éppen az immunrendszer túlműködéséből fakadnak – tehát nem „gyenge”, hanem hibás működésről van szó. „Egy vérvétel mindent megmutat.” Az immunológiai diagnózis gyakran összetett: több vizsgálat, szakorvosi értékelés és idő szükséges. Mit tegyünk, ha gyanús tüneteket észlelünk? A legfontosabb első lépés nem az immunológus felkeresése, hanem: 1. Háziorvos felkereséseŐ ismeri az alapállapotot, és el tudja indítani a kivizsgálást. 2. Célzott szakorvosi irányA tünetek alapján például: reumatológus (ízületi panaszok) bőrgyógyász (bőrtünetek) gasztroenterológus (emésztési gondok) pulmonológus vagy fül-orr-gégész (gyakori fertőzések)  3. Szükség esetén immunológiai kivizsgálásHa felmerül az immunológiai háttér gyanúja, a szakorvos vagy a háziorvos továbbirányít immunológushoz.  Ez a lépcsőzetes megközelítés azért fontos, mert a tünetek nagyon általánosak, és nem minden esetben áll mögöttük immunológiai betegség. Bővül az immunológiai ellátás Jó hír a régióban élők számára, hogy a Szent György Kórház immunológiai ellátása bővül: már heti 15 szakorvosi órában érhető el kifejezetten immunológiai szakrendelés. Ez jelentősen javítja a hozzáférést és lerövidítheti a kivizsgálási időt azok számára, akiknél felmerül az immunrendszeri betegség gyanúja.

Hétvégén a Cerbona félmaratonon álltak rajtvonalhoz, azonban nem tudnak "nyugton maradni" a Sárkányszív futócsapat tagjai. Már gőzerővel készülnek ugyanis a következő megmérettetésre. Április 23-26. között rendezik meg az idei évben az Ultrabalatont, immár 20-ik alkalommal - a nagyrészt a Szent György Kórház munkatársaiból szerveződött csapat pedig sok másik sportszeretőhöz hasonlóan ismét arra vár, hogy eldördüljön a rajtpisztoly.  Balatonfüredről indulnak majd tizenegyen - 209 kilométer teljesítésére vállalkoztak, a távot pedig reményeik szerint 21 óra 30 perc alatt teljesítik - mondja Dr. Bácsi Attila a Sárkányszív futócsapat tagja.    Szurkolunk Nekik és minden kedves Munkatársunknak, akik vállalkoznak a kihívásra!

Újabb összefogás intézményünkért - három fehérvári gyorsétteremben zajlik majd a nemes akció április 19-én!    Hálásak vagyunk a kezdeményezésért!   Részletek: https://www.facebook.com/share/p/1AzZgRYyZs/

A mai naptól (2026. április 7.) megszűnik a maszkviselési kötelezettség a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, ugyanakkor kérünk mindenkit, hogy betegeink érdekében a higiéniai előírásokat továbbra is kiemelten tartsa szem előtt.

A demencia világszerte több mint 55 millió embert érint, és a következő évtizedekben drámai növekedés várható. Magyarországon mintegy 250 ezer diagnosztizált beteg él a kórképpel, de a családtagokkal együtt akár egymillió ember mindennapjait befolyásolja. A betegség korai felismerése és a rizikófaktorok csökkentése kulcsfontosságú – mégis sokan csak későn fordulnak orvoshoz. Mi is az a demencia, és miért nő ilyen gyorsan az érintettek száma? A demencia nem egyetlen betegség, hanem tünetegyüttes, amelynek hátterében leggyakrabban az Alzheimer-kór áll. A WHO adatai szerint a demencia a 7. vezető halálok, és 2050-re a betegek száma akár 139 millióra nőhet. A növekedés fő oka a társadalmak gyors ütemű elöregedése.  A demográfiai trendek Magyarországon is hasonlóak. A KSH szerint az öregedési index – amely a 65 év felettiek számát mutatja 100 gyermekkorúra vetítve – hazánkban 2026-ban tovább emelkedett, meghaladva a 147%-ot, vagyis jóval több az idős, mint a gyermekkorú lakosság – ez pedig a demenciával élők számának további emelkedését vetíti előre. Mikor kezdjünk el gyanakodni? – A demencia korai tünetei A demencia alattomosan, lassan alakul ki, ezért a korai jelek könnyen összetéveszthetők a „szórakozottsággal” vagy a természetes öregedéssel. A szakemberek szerint azonban vannak olyan figyelmeztető tünetek, amelyek esetén érdemes orvoshoz fordulni: Rövid távú memória romlása: gyakori ismétlődő kérdések, elfelejtett időpontok, tárgyak elhagyása. Tájékozódási zavarok: ismerős helyeken való eltévedés, időbeli tájékozódási nehézségek. A megszokott feladatok nehezebbé válása: főzés, pénzügyek intézése, gyógyszerek szedése. Nyelvi nehézségek: szavak keresése, mondatok befejezésének nehézsége. Személyiség- és hangulatváltozások: indokolatlan szorongás, ingerlékenység, visszahúzódás. Döntéshozatali problémák: rossz pénzügyi döntések, kockázatos viselkedés. Ha egy hozzátartozónknál több tünet is tartósan fennáll, érdemes háziorvossal, neurológussal vagy pszichiáterrel konzultálni. A korai diagnózis nemcsak a kezelést segíti, hanem a család felkészülését is. Mit tehetünk a megelőzésért?  A kutatások szerint az esetek 40%-a elkerülhető lenne, ugyanis a demencia kockázatát jelentősen csökkenthetjük életmódbeli változtatásokkal. A legfontosabb védőfaktorok: Rendszeres testmozgás – javítja az agyi keringést és csökkenti a gyulladásos folyamatokat. A vérnyomás, vércukor és koleszterin kontrollja – a kezeletlen hipertónia és diabétesz jelentős rizikófaktor. Egészséges étrend – a mediterrán típusú táplálkozás bizonyítottan lassítja a kognitív hanyatlást. Szellemi aktivitás – olvasás, tanulás, társasjátékok, új készségek elsajátítása. Társas kapcsolatok ápolása – a magány és izoláció akár 50%-kal növelheti a demencia kockázatát. Hallásromlás kezelése – a kezeletlen halláscsökkenés az egyik legerősebb, de gyakran figyelmen kívül hagyott rizikófaktor. Mérsékelt alkoholfogyasztás vagy teljes absztinencia – már a minimális alkoholfogyasztás is növelheti a demencia kockázatát. A pszichiátriai betegségek korai felismerése és kezelése - kulcsfontosságú a demencia tüneteinek késleltetésében. A megelőzés tehát nem egyetlen nagy lépés, hanem sok apró, következetes döntés eredménye. A stigma lebontása és a támogatás szerepe A demenciával élők 88%-a számol be valamilyen diszkriminációról, ami gyakran késlelteti a diagnózist és a segítségkérést. A családtagok szerepe kulcsfontosságú: a türelem, a strukturált napirend, a biztonságos környezet kialakítása és a szakellátáshoz való hozzáférés mind javítják az életminőséget. A betegség jelenleg nem gyógyítható, de előrehaladása lassítható, a tünetek kezelhetők – de ehhez időben kell lépni. A demencia nem csupán orvosi kérdés, hanem társadalmi felelősség is. A korai felismerés, a megelőzés és a stigma csökkentése egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy az érintettek méltósággal és támogatással élhessenek. A következő évtizedekben ez a kihívás egyre hangsúlyosabb lesz – éppen ezért fontos, hogy minél többet tudjunk róla.

2026. március 26-tól feloldotta a Fejér Vármegyei Kormányhivatal a korábban elrendelt látogatási tilalmat a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban. A hatósági intézkedés a vármegye területén működő valamennyi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményére vonatkozik. A bent fekvő betegek látogatásának rendjéről intézményünk hivatalos weboldalán, az alábbi linken tájékozódhatnak: http://www.fmkorhaz.hu/informacio