Az óraállítás – amikor egyszerűen egy órával előre vagy hátra tekerjük a mutatót – elsőre talán csak kellemesnek vagy kellemetlennek tűnik, de belgyógyászati-kardiológiai szempontból is van némi jelentősége. Íme egy rövid áttekintés arról, hogy mi történik a szervezetünkkel, mennyi idő alatt áll vissza nagyjából az egyensúly, és mit lehet tenni, hogy könnyebben vészeld át.

Mi történik a testben?

A szervezetünknek van egy belső „biológiai órája”, vagyis egy cirkadián ritmusa, amely szabályozza az alvás-ébrenlét ciklust, a hormonokat, a vérnyomást, a pulzust, és általában a szív-ér rendszer működését. Az óraállítás rövid időre megzavarhatja ezt a ritmust. Például a tavaszi óraátállításnál – amikor egy órával előre ugrunk – néhány tanulmány azt találta, hogy az alvásmennyiség csökken, az alvás minősége romlik, és ez közvetett módon megnövelheti a szív-és érrendszeri események (például a szívinfarktus) kockázatát. Ugyanakkor az őszi visszaállításnál – amikor „nyerünk” egy órát – néhány adat a szívinfarktus gyakoriságának csökkenését mutatta.

Mennyi idő alatt „áll vissza” a szervezet?

„Legyünk türelmesek szervezetünkhöz” – mondja Dr. Lőrincz Márton Ákos kardiológus-belgyógyász. „Néhány napos átmeneti fázis előfordulhat, míg a belső ritmus helyreáll. Ha pedig valakinek kardiológiai betegsége van (például magas vérnyomás, koszorúér-betegség, szívműködési zavar), akkor érdemes különösen figyelni az első 3–7 napban, az átállás után.”

Mit tehetsz, hogy segíthesd a szervezeted?

Néhány egyszerű, de hatékony stratégia segíthet abban, hogy az óraállítással járó stresszt minimalizáljuk – különösen akkor, ha valaki kardiológiai rizikót hordoz.

• Fontos az alvás minősége! Sötét, csendes és hűvös szoba (kb. 18–20 °C) a legideálisabb.
• Kapcsoljuk ki vagy halkítsuk le az elektronikai eszközöket – a képernyők kék fénye gátolja a melatonin termelődését. (Lehetőség szerint 30–60 perccel alvás előtt tegyük félre a telefont, tabletet, számítógépet.)
• Koffein (kávé, energiaital, fekete/zöld tea, csokoládé) – hatása akár 6–8 órán át is tarthat – fontoljuk meg az elalvási időt figyelembe véve fogyasztásukat.
• Nikotin és alkohol is ronthatja az alvásminőséget: az alkohol segítheti az elalvást, de megzavarja az alvás mély szakaszait.
• Könnyű, rendszeres testmozgás (például séta) napközben segíthet a vérkeringésnek és a szív-ér rendszernek, valamint jobb alvást eredményezhet; az intenzív edzést azonban ne közvetlenül lefekvés előtt végezzük!
• A természetes fény reggel segít az úgynevezett beállításban (azaz az alvás-ébrenlét ciklus „resetelésében”). 
• Ha már kardiológiai betegség áll fenn: figyeljünk a vérnyomásra, pulzusra, szedjük rendszeresen a gyógyszereket.