Az Egészségügyi Világszervezet 1982-ben nevezte ki március 24-ét a tuberkulózis elleni küzdelem világnapjának, mivel 1882-ben e napon jelentette be Robert Koch a tuberkulózis baktériumának felfedezését. A német orvos 1905-ben Nobel-díjat kapott a felfedezésért.

A világnap arra hívja fel a figyelmet, hogy bár már gyógyítható a tuberkulózis, még mindig a világ egyik legveszélyesebb fertőző betegsége.

Mi okozza?

A tuberkulózis (más néven gümőkór) fertőzéses eredetű megbetegedés, melyet elsődlegesen Mycobacterium tuberculosis okoz. A vele rokon egyéb Mycobacterium törzsek jellemzően atípusos megbetegedést okoznak. A Mycobacterium bovis ritka, a nem megfelelően pasztőrözött tejjel terjedhet, a gyermekkori béleredetű tbc-fertőzésekért felelős.

A Mycobacterium tuberculosis lassan terjedő, megbetegedést azonnal nem okozó, de a környezeti hatásoknak és a gyógyszereknek is nagymértékben ellenálló baktérium. A baktériumtörzsön belül az utóbbi évtizedekben megjelentek multirezisztens (MDR-TB) típusok is, amik ellenállnak a standard kezelési eljárásként használt antituberculotikus gyógyszereknek, mint az izoniazid és rifampicin hatóanyagok.

A tbc előfordulása, jelentősége

Magyarországon a XX. század elején még a halálesetek negyedéért volt felelős a tüdőgümőkór, amit népbetegségnek tartottak (Morbus hungaricus – magyar betegség néven vált ismertté) akkoriban. Ez az igen magas megbetegedési arány napjainkra jelentősen csökkent, hála a javuló közegészségügyi helyzetnek. A tbc a szegények és legyengültek betegsége.  A második világháború után kiteljesedett az országot behálózó tüdőgondozó hálózat, felfedezték a tbc ellen hatásos gyógyszereket, 1954 óta kötelező a kór elleni védőoltás (BCG), így a tbc elleni küzdelem jelentősen felgyorsult.

A tuberkulózis ennek ellenére továbbra is figyelmet érdemel, hiszen világszerte mintegy 8-10 millió új tbc-fertőződés történik évente, 1 milliónál több halálesetet okozva, ezzel a tuberculosis napjainkban is az egyik legveszélyesebb bakteriális fertőzésnek számít. Gyakori a betegség a szubszaharai Afrikában (elsősorban Dél-Afrikában), Dél-Ázsiában (India), Kelet-Európában és Közép-Ázsiában (Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán). Mivel a gyermekkori védőoltás nem biztosít teljes védelmet a fertőzéssel szemben, hazánkban is valós veszélyt jelent továbbra is. 

Hogyan terjed a tbc?

A tbc az esetek túlnyomó többségében a fertőzött személy által kiköhögött, kitüsszögött fertőzött cseppecskékkel terjed (cseppfertőzés). Mivel a tbc elleni vakcina a kötelező oltások közé tartozik, a lakosság nagy része valamennyire rezisztens. A gyerekkori oltás ugyanis bár nem biztosít teljes immunitást, de annyi védelmet igen, hogy a baktérium az esetek jó részében nem képes megmaradni a megfertőzött szervezetben. Ezért gyakori, hogy az kapja el a tbc-t, akinek valamilyen okból kifolyólag legyengült az immunrendszere. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve a HIV-fertőzöttek, a daganatos betegek, az immunszupresszív szereket szedők és a rossz egészségügyi állapotban lévők.

A környezet és az életmód is sokat számít. A betegség a fejlett országokban relatíve ritka, a betegek zöme a szegény országokban, rossz higiéniai körülmények között élők közül kerül ki. 

A tbc tünetei

A tbc tüneteit nehéz felismerni, ugyanis nem jellegzetesek. Az általános tünetek az alábbiak:

• fáradékonyság,
• étvágytalanság, fogyás,
• hőemelkedés,
• izzadás (nagyrészt éjszaka).

Ehhez jönnek hozzá a specifikus tünetek. A tüdő érintettsége esetén jellemző a köhögés, a köpetürítés, a nehéz légzés és a mellkasi és háti fájdalom. A súlyos, gyors lefolyású tüdő tbc gyors ütemű fogyással és magas lázzal jelentkezik.

Diagnózis és kezelés

A tuberkulózis diagnózisához több vizsgálatra is szükség van. Tüdő-tbc gyanúja esetén köpetmintát vesznek, amelyet mikroszkóppal megvizsgálnak. Emellett bevett gyakorlat a speciális tenyésztési eljárások, illetve a molekuláris gyorstesztek (pl. PCR) alkalmazása is. Ezek egészülnek ki a képalkotó vizsgálatokkal, mint például a mellkas-röntgen és a CT. A legmegbízhatóbb eredményt a tenyésztés adja, ezért általában ezt kell kiegészíteni a többi eljárással.

A tbc kezelése hosszú távú, több hatóanyagot alkalmazó, kombinált antibiotikum kezelésből áll. 

Hosszú távú hatásai gyógyult betegeknél is jelentkezhetnek, tüdőtuberkulózis után magasabb például a tüdőrák előfordulási gyakorisága.