A szavak gyógyító ereje
2025-02-21 09:00:00

Talán azok tudják a legjobban, akik érintettek – vagy betegként, vagy családtagként –, milyen fontos a gyógyszeres kezeléseken és a műtéteken túl, hogy egy onkológiai osztályon kezelt páciens a megfelelő tájékoztatás mellett arra is esélyt kapjon, hogy beszélhessen az átélt időszakról. A Szent György Kórházban ezt kérni sem kell, hiszen már van osztályos pszichológus. Rácskai-Rátky Zsófiával beszélgettünk.
– Miért választotta ezt a hivatást?
– Mindig is segíteni szerettem volna másokon, és nagyon szeretem komplexitásában látni az embert: az apró kis puzzle darabokat összerakni, hogy mi az, ami őt mozgatja, és hogy, miben tudok segíteni neki, miként tudunk egy kicsit változtatni mondjuk a rosszabb működésmódjain. Ez nagyon-nagyon izgalmas, és nagyon szeretem: erősek és akarnak az emberek, energiát fektetnek bele. Én pedig, mint egy kis mankó, ott vagyok, hogyha ők éppen elbotlanak, segítek nekik felállni. Ez hihetetlen nagy megtiszteltetés, csak hála van bennem, hogy azok, akik effektíve a kezembe adják az életüket, azok bíznak bennem, és hogy tudok segíteni nekik. Ez nagy motiváció számomra. Több mint három éve vagyok lelkigondozó a Szent György Kórházban. Már hittanárként végeztem el később a pszichológiát is, mert szerettem volna, ha ez a kettő itt ötvöződik.
– Miért különösen fontos az, hogy az onkológián legyen egy pszichológus?
– A daganatos betegség különösen megterhelő betegség, hangsúlyt kap a megfelelő kezelések mellett az is, ahogy kommunikálunk a beteggel, hogy tudják, mi a helyzet velük és kik vannak mellettük. Az elsődleges feladatom, hogy segítsek megtalálni az erőforrásaikat, ami elsősorban a közvetlen környezet (család, barátok), de akár lehet olyan tevékenység is, amiben jól érzik magukat. Egy betegség azonban nem csak az érintettre hat, hanem az egész családra, a lelki támogatás pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy tudjon gyógyulni a beteg. Néha nem is tanácsokra van szükségük, hanem, hogy valaki empatikusan forduljon feléjük, melléjük álljon, ki tudják mondani például, hogy mennyire nehéz ez az egész, vagy, hogy mennyire dühösek vagy csalódottak.
– Az osztályon kezelt betegek között jár-kel, de fel is kereshetik a betegek?
– Sokszor az orvosok szólnak, hogy nézzek meg egy-egy beteget, máskor egy páciens kéri, hogy hadd beszéljen egy pszichológussal. Szívesen bemegyek a kórterembe, vagy épp bekuckózunk egy kezelőbe. De ha meglátok egy beteget a folyosón, és látszik, hogy éppen nincs jó állapotban, odamegyek hozzá, elkezdek vele beszélgetni és felajánlom a segítségem. De nyitott vagyok arra is, hogy családtagokkal beszélgessek. Nekik is szükségük van tanácsra, egy-két jó szóra, hogy tudják, mi minden vár rájuk és hogyan segíthetnek a hozzátartozójuknak a nehéz időszakban.